|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 11 találat | lapozás: 1-11 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kövér Gábor 2002. augusztus 20.Vincze Gábor Aradon aug. 5-én a Magyar Népi Szövetségről tartott előadást. A szegedi történész a témát jól ismerő szakember. A háború után sokan úgy hitték, hogy kölcsönös bizalom, együttmunkálkodás kezdődik magyarok és románok között. Azonban a háború nem tudta kiirtani a bizalmatlanságot és félelmet a néplélekből. A különböző alapokból kifejlődött, eltérő eszmeiséggel és szerkezettel bíró, más-más műveltségű népek egybeolvasztása politikai eszközökkel bárhol a világon kudarccal jár. Az előadásról beszámoló Kövér Gábor szerint az RMDSZ jelenlegi együttműködése a posztkommunista román kormánnyal hasonlít a Magyar Népi Szövetség nagy öregjeinek elképzeléseire, ami kudarccal végződött. Sorozatos kudarcokat fogyatkozó nemzetünk nem tud kompenzálni, szögezte le. A Polgári Együttműködési Mozgalom vagy a Polgári Körök feladatainak meghatározására szolgáló irányelvek megvalósítására hivatottak nem hagyhatják figyelmen kívül ezt a kis írást. /Kövér Gábor, Arad: Szegedi történész aradi előadása kapcsán. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 20./2004. március 9.Megjelent a Szövétnek idei első száma. A nyolcadik évfolyamát megkezdő aradi kulturális szemle az elmúlt negyedév számos érdekes eseményéről számolt be. Többek között a Szenczi Molnár Albert-emlékestről, a Csiky-napokról, az Alma Mater Alapítvány közgyűléséről, és a Rákóczi Szövetség aradi szervezetének a megalakulásáról. Kövér Gábor második világháborús emlékirataiból közölt részletet. /K. ZS.: Szövétnek – a nyolcadik évfolyam. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 9./2005. június 21.Június 23-án mutatják be Aradon, a Tulipán könyvüzletben a Kölcsey Egyesület Arad és Vidéke című új antológiát, mely nemcsak Aradon élő vagy élt, de Arad megyében élő szerzők műveit is bemutatja. Az eltávozott költők között szerepelnek G. Pataky András, Kopacz Levente, Szávics Károly, Kenyeres Pál. Az élő költők közül Karácsonyi Zsolt, Horváth Csaba, Bognár Zoltán, Kenderessy Attila, Almási Szilárd, Gombos Szilárd, Ódry Mária, Regéczi Szabina Perle, Eszteró István versei. A prózai részben az elhunytak közül Szabó Imre, Manga István, Kenyeres Pál, Dísz Péter, az élők közül Brittich Erzsébet, Horváth Csaba, Kató Gizella, Pávai Gyula írásai szerepelnek. A visszaemlékezések, kritikák, és esszék rovatban Spectator, Ficzay Dénes mellett Ujj János, Ruja Ildikó, Brauch Magda, Kövér Gábor írásai, dr. Vajda Sándor, Baracsi Levente Zoltán, Csanádi János és Pávai Gyula megemlékezései, tanulmányai találhatók. A könyv megjelenését az Arad Városi Tanács és a Kölcsey Egyesület támogatta. /Könyvbemutató a Tulipánban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./2007. február 21.Az Udvarszék Kulturális Egyesület Gondolkodó magyarok elnevezéssel könyvsorozatot indított. Első kötetüket, az aradi Kövér Gábor Eretnek mesék a világról című könyvét február 19-én mutatták be Aradon, a Szövétnek kulturális folyóirat szervezésében. A 97. életévében járó Kövér Gábor elsősorban műszaki emberként ismert, ezért meglepetés első kötete, amely – Ujj János házigazda megfogalmazása szerint – egy teljes filozófiai rendszert megteremtő munka, a világot, a természetet, a társadalmat és az embert vizsgálja összefüggéseiben. A Bálint Mózes gondozásában Székelyudvarhelyen kiadott kötet figyelmes olvasást és gondolkodást igényel. Nem könnyű olvasmány, közel száz év élettapasztalatát sűríti megállapításokba és megválaszolatlan, nyitott kérdések özönébe. /Kiss Károly: Gondolkodó magyarok (I.) = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./2009. január 24.A magyar kultúra napján tartotta meg az aradi Kölcsey Egyesület beszámoló és tisztújító ülését. Újraalakulása, 1990 óta ilyenkor is megemlékezik az egyesület tagsága névadójáról. Idén nem nézhetett túl optimista várakozással a Kölcsey Egyesület csökkenő számú tagsága a közgyűlés elé: Pávai Gyula elnök Marosvásárhelyre költözött, nem vállalhatja tovább az egyesület vezetését. Szokás szerint ezúttal is átadták Az aradi magyar kultúráért elnevezésű Kölcsey-oklevelet és mellé egy (Dinyés László budapesti művész készítette) Kölcsey-plakettet. Idén a megtiszteltetés Kövér Gábort és Ódry Máriát érte. Előbbiről Pávai laudációjában azt mondta: az Egyesület legrégibb tagja a legidősebb (98 éves) aktív magyar ember Aradon, kincsesbányája az emlékeknek, ápolója a hagyományoknak. Az Ódry Mária képzőművész sokoldalú munkásságát méltató laudációt (a szerző Berecz Gábor, az Egyesület titkára távollétében) Ruja Ildikó olvasta fel. Az elnöki beszámolóban Pávai Gyula megemlítette az elmúlt évi rendezvényeket – kulturális műsort, könyvbemutatót, megemlékezést az elhunyt Szűcs Sándorról. A színjátszók vezetését Faragó Zénó (jelenleg temesvári) színművész vette át. Pávai említette az egyesület lapját, a Havi Szemlét. A Kölcsey Egyesület nem kapott támogatást, az RMDSZ mellőzte őket a Fábián-szobor felavatása kapcsán, kifelejtették az egyesületet a tavalyi aradi magyar napokról. Kemény bírálat hangzott el az Egyesület tisztségviselőiről, Lehoczky Attila alelnökről és Berecz Gábor titkárról különböző ügyek kapcsán. Lehoczky Attila visszautasította a vádakat, a későbbiekben (bár javasolták) nem volt hajlandó tisztséget vállalni. Király András, a megyei RMDSZ és a Szabadság Szobor-Egyesület üdvözletét tolmácsolva együttműködésre szólított fel, azt javasolva az újonnan megválasztandó Kölcsey-vezetőségnek és a többi aradi magyar kulturális szervezetnek, hogy üljenek össze, és beszéljék meg a teendőket. Az ezután következő tisztújítás majdnem teljes kudarccal végződött. Elnök és alelnök nem került, s Cziszter Kálmán áthidaló javaslatára úgy döntöttek, hogy az új tisztségviselők megválasztásáig a jelenlegi testület maradjon a vezető. /Jámbor Gyula: Kövér Gábor és Ódry Mária a Kölcsey-díjas. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./2009. október 21.Az 1990-es években gyakori vendége volt az akkori Jelen szerkesztőségének a most 99 éves Kövér Gábor, szinte minden aradi eseményhez volt valami bíráló, javító célzatú megjegyzése. Elámultak nagy tudásán, sokoldalúságán. Október 19-én Aradon, a Tulipán könyvesboltban bemutatták Kövér Gábor Egy lefuserált évszázad – Ideológiák pokolsáros útvesztői /Udvarhelyszéki Kulturális Egyesület, Székelyudvarhely, 2009/ című könyvét. Ez már a második könyve. A bemutatón Ujj János méltatásában elmondta, hogy Kövér Gábort a sors az érdeklődésen, a kíváncsiságon, az ebből fakadó olvasottságon kívül megáldotta íráskészséggel is, így mondanivalóját olvasmányosan tudta papírra vetni. A könyvében olvasható írások egy politológus, geopolitikus, történész, katonatörténész kvalitásait tükrözik. Ez a kiváló ember sok minden lehet, csak sarlatán nem. /Kiss Károly: Vátesz vagy sarlatán? = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21.2009. október 22.Aradon a Tulipán könyvesboltban bemutatták a 99 éves aradi Kövér Gábor Egy elfuserált évszázad – Ideológiák pokolsáros útvesztői /Udvarszék Kulturális Egyesület, Székelyudvarhely/ című, immár második könyvét. Ujj János meleg hangú méltatásában elmondta: az 1997–2009 között született írásokból készült válogatás egy politológus, geopolitikus, történész, katonatörténész kvalitásait tükrözik, miközben a szerző egész élete műszaki pályán telt el. /Kiss Károly: Bemutatták Kövér Gábor második könyvét. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./2010. szeptember 2.Dióhéjban a SzövétnekrőlKét centenáriumról is olvashatunk a Szövétnek legfrissebb, augusztusi számában: a százéves aradi közíró, filozófus, a mai aradiaknak a történelemhez élő kapcsot jelentő Kövér Gábor születésnapi köszöntőjén kívül (az ünnepeltnek egyik idei írása is megtalálható a folyóiratban) a vele egyidős aradi vashíd történetéről is ír Ujj János felelős szerkesztő. A városvédő és -féltő írások mellett a nyár idei aradi – vagy Aradhoz kötődő – irodalmi terméseit is csokorba gyűjti az aradi kulturális szemle: egyebek mellett Böszörményi Zoltán Halálos bűn című novelláskötetéről, Puskel Péter Aradi sikertörténetek című helytörténeti könyvéről, Pávai Gyula kölcseys színdarabgyűjteményéről (Színről színre)és Sarusi Mihály Végig a Corvinkán című önéletrajzi művéről is olvashatunk recenziót, értékelést, méltatást. Kiemelnénk Csanádi János nyelvművelő dolgozatát és a békebeli magyar sajtó társasági rovatát idéző Puskel-cikket (Aradi nemesi családok és „fekete bárányaik”). Az irodalmi-történelmi kuriózumok (Dinyés László: Aradi felségsértési per és Pávai Gyula: Egy kétnyelvű aradi írónő a századelőn) is azt bizonyítják, hogy a Szövétnek szerkesztői nem ismerik az uborkaszezont. Az Arad megyei paptanárokról szóló sorozatban dr. Gerinczy Pál prépostprelátust és Hutás Pongrác Zoltánt mutatja be Pásztai Ottó, Berecz Gábor és Sztoi Demeter pedig Fazekasvarsánd történelmi pecsétjének vadászati elemeit járja körül. Dióhéjban ennyit a Szövétnekről, mindemellett számos tartalmas írást olvashatnak a helytörténet, az irodalom, a közművelődés iránt érdeklődők. Pataky Lehel Zsolt. Nyugati Jelen (Arad) 2011. szeptember 3.A 101 éves szerző harmadik könyveNincs rá adatom, hogy így van-e, de nem csodálkoznék, ha kiderülne: az aradi Kövér Gábor a legidősebb író, akinek életében könyve jelenik meg. 2011. augusztus 15-én ugyanis betöltötte 101. évét, jó két hete tehát benne jár a százkettedikben. S ha hozzátesszük, hogy első könyve 96 éves korában jelent meg… A Tulipán könyvesboltban csütörtökön délután a Hadak útján című, immár harmadik kötetét mutatta be Ujj János, kiemelve, hogy a három könyv ugyanannyi műfajt képvisel: az Eretnek mesék a világról filozófiai jellegű írásokat, a második (Elfuserált évszázad) a XX. század geopolitikai, történelmi eseményeivel kapcsolatos eszmefuttatásokat tartalmaz, a harmadik, a legújabb, a Hadak útján memoár, kétharmadrészt önéletrajzi írás, amely főleg az 1940-es évek történéseit meséli el. És Kövér Gábornak, akit nagyon sokat ismernek Aradon – az egykori rétháti földbirtokos unokája kitűnő műszerész, finommechanikus, aki, egyebek között, a fényképezőgép-javítás mestere – meglehetősen mozgalmas élete volt egy évszázadon keresztül. 22 évesen mesterdiplomával műszaki vezető egy aradi textilgyárban, 26 évesen harisnyagyárat tervez, az 1920-as évek végén tanúja az aradi (Romániában az első) rádiógyártás (!) beindulásának. Gondoljunk bele: az első világháború kitörése első mozzanatának tartott szarajevói főherceg-gyilkosság napján, 1914 júniusának végén fénykép készült róla, a második világháborút (beleértve Budapest pusztító ostromát is) felnőttként élte végig, részese volt az aradi ipar háború utáni talpraállításának. És a történéseket az elképesztő memóriával megáldott szerző hűen, és nem írói kvalitások híján meséli el, harmadik könyvének egy-egy mozzanata (például a székelyföldi havason legeltetett marháival az akkori magyar határon tudta nélkül átkerült székely legény kálváriája) valóságos bravúrral megírt történet. A könyv, amelynek több írása már különböző helyeken megjelent, érzékletes képet nyújt a háború viharában ide-oda sodródó, menekülő emberekről, katonákról és a hatalom képviselőiről, a kor hangulatáról, és távolról sem csupán egyetlen ember és családjának sorsát eleveníti fel. Igaza van a könyvet bemutató Ujj Jánosnak: a Hadak útján érdekes és izgalmas olvasmány, feltétlenül érdemes pár órát rászánni. Kövér Gábor eddigi könyvei az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület kiadásában, Bálint Mózes gondozásában és biztatására jelent meg a Gondolkodó magyarok sorozatban. És a szerző harmadik könyvéből tudjuk: készül a negyedik, a Marosmenti krónika című is. Jámbor Gyula. Nyugati Jelen (Arad) 2012. november 16.102 éves szerző negyedik köteteArad – November 14-én, szerdán 17 órakor a Tulipán könyvesboltban Ujj János mutatta be Kövér Gábor Marosmenti krónika című legújabb könyvét. A 102 éves szerzőnek ez már a negyedik kötete. A könyvbemutatón Kövér Gábor hűlés miatt nem lehetett jelen. Humoráról, töretlen életkedvéről rögtön az elején néhány rövid történetből kaptunk egy kis ízelítőt Ujj János tolmácsolásában. Marosmenti krónika című negyedik kötetében nemcsak az írásokat, hanem a fotókat is a szerző készítette. A 103. életévébe lépett Kövér Gábor – 2012. augusztus 15-én betöltötte a 102. évet – olyan közéleti személyiség, aki a mai napig figyelemmel kíséri a körülötte lévő történéseket mind a szűkebb, mind a tágabb környezetben. A könyvben az elmúlt 100 év változásait veszi számba, mindazt, amit megélt, megtapasztalt negatívumokkal, pozitívumokkal együtt. Negyedik kötetéből kiderül, hogy előkészületben a szerző Emlékeim című könyve. Úgy legyen! Demény Ágnes Nyugati Jelen (Arad) 2012. december 17.Kövér Gábor (1910–2012)Valamennyien tudjuk, hogy az élet véges. Ismerve Kövér Gábor vitalitását, a 102. életéve betöltésekor, idén augusztusban felköszöntöttük, és reménykedtünk abban, hogy a Mindenható megtartja közöttünk még néhány évig. Nem így alakult, december 15-én hajnalban átszenderedett egy másik, az itteninél jobb világba. Aki ismerte, tanúsíthatja: a környezete, a társadalom kérdései, a nagyvilág sorsa iránt érdeklődő, azért aggódó embertársunk távozott közülünk. Jó humorú, igazi közéleti ember volt, aki nem rejtette véka alá véleményét, annak hangot is adott. A Nyugati Jelenben, illetve elődjében, de az Erdélyi Naplóban és a Szövétnekben is. Valószínűleg rekordnak számít a tény, hogy 97 évesen jelent meg első könyve (Eretnek mesék), s most novemberben bocsátották útjára a negyediket Marosmenti krónika címmel. S mert nagyon szerethette, a Mindenható tiszta, világos elmével rendelte ítélőszéke elé. A Nyugati Jelen (valószínűleg) legidősebb előfizetőjét, az aradi magyar közösség egy kiváló embert gyászol személyében. Nyugodjék békében! Nyugati Jelen (Arad) lapozás: 1-11
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
